 |
| Összehasonlító infografika Magyarországról és Izlandról, a fiatalok munkanélküliségét figyelembe véve |
Nagyon sok időt töltöttem a grafikával, és nem csak ezzel (jönnek-jönnek, hurrá! :)). Mire hazamegyünk, grafikus is leszek :).
Mindenesetre, ezek azok a számok, amik miatt Izlandra érkeztünk. Láthatjátok, hogy kutatási témánkban Izland kimagaslóan alacsony (oximoron!) eredményeket ér és ért el. Azonban azt is megfigyelhetitek, hogy van együtt járás a számokban hosszútávon (a különbséget nézd! :)). A két ország eredményeit egymás mellé rakva, nagyon hasonló görbéket kapunk. Kivételek a csúcspontok.
Persze, könnyen mondható, hogy Izlandon nagyon kevesen laknak, és így könnyű alacsony szinten tartani a munkanélküliséget (az össz-munkanélküliség 4-5% körül van), de ez nagyon egyszerű válasz lenne. S mint ilyen, nem is teljesen igaz. Természetesen nem elhanyagolható a társadalom tagjainak a száma, semminek a vizsgálatánál. Ettől függetlenül, az arány alacsonyan tartása mögött többnek kell lennie, mint ennek az egy indoknak. Valaminek, az emberek gondolkodásában, hozzáállásában, viselkedésében - gondoljuk mi. És ezekről kérdezgetünk, és ezt próbáljuk látni.
Azért is gondoljuk így mi, mert látunk erős hasonlóságokat Izland és Magyarország között: benyomásunk szerint otthon minden egyes gazdasági probléma megtalálható kisebb-nagyobb mértékben, ami Izland gazdasági összeomlásához vezetett 2008-ban. Ijesztően hasonlóak a folyamatok, a narratívák, az érzések azokkal párhuzamba állítva, amiket otthon látunk.
Persze, ebben az is benne van, hogy Izland nem egy tipikus skandináv ország. Képzeld el a balkánt, sózd meg egy kis skandináv háttérrel és szemlélettel: már kész is van Izland! Három percig tarts a sütőben, majd rakd ki a hideg levegőre. Vigyázat, a három percnél további sütés vulkán kitöréseket okozhat! Túlfagyasztás esetén gleccserek keletkezhetnek!
Én azt látom, hogy a legnagyobb különbség az empátia és a pozitív hozzáállás terén mutatkozik meg. Egy esetleges államcsőd esetén, vajon Magyarország is úgy reagálna-e, hogy a csődben az újrakezdés lehetőségét látja? Sokan elmondják, hogy itt így volt. A válasz: Nem tudom. Nem hiszem.
Node, hogyan is állnak ezek a kimagaslóan alacsony számok pontosan? Összevadásztunk nektek egy-egy OECD kimutatást.
A fiatalok munkanélküliségének alakulása Izlandon, Magyarországon és az OECD-ben
A fiatalok munkanélküliségének alakulása annak tekintetében, hogy mennyien nem vesznek részt se a munkaerőpiacon, se továbbképzésen, se oktatásban, korosztályokra bontva.
Kék: Izland
Fekete: OECD átlag
Piros: Magyarország
Össz-munkanélküliség 2006 - 2014 között az EU19, EU28 zónákban, illetve Magyarországon és Izlandon. Fekete: OECD átlag.
Munkanélküliség aránya azok között, akik nem végezték el a középiskolát.
Ez azért fontos, mert Izlandon jelenleg nagyon erős társadalmi dialógus van arról, hogy egyre több fiú bukik ki a középiskolából. Azonban a pontos okok nincsenek meghatározva. Vannak olyan szélsőségesek, akik azt mondják, hogy az egyébként erősen feminista Izlandon nem figyelnek oda a fiúk igényeinek a kielégítésére az iskolában. Mások az írás-olvasás oktatást hozzák összefüggésbe a ténnyel. Megint mások a mentális egészségét kérdőjelezik meg ennek a korosztálynak. Vannak olyanok is, akik ezt a társadalmi elszegényedés jeleként élik meg, hiszen gyakran előfordul, hogy a kibukott fiúk munkát vállalnak. Pontos okokat nem tudni.
Az biztos, hogy még így is sokkal jobban állnak arányaiban, mint mi. Csak érdekességképpen: az egész EU-ban Magyarországon a legnagyobb a hosszútávú várható életszínvonal javulás a felsőfokú tanulmányok elvégzése esetén. Ez egy részről motiváló, más részről viszont igen ijesztő. Hogy miért is?
Izlandra gyakran mondják, hogy klassz nélküli társadalom (persze ez nem igaz), viszont tény, hogy a fizetések sokkal kiegyenlítettebbek. Könnyen el lehet képzelni, és romantizálni azt, hogy milyen lehetett, amikor még az egész ország földművelésből élt (még száz év sem telt el azóta, hogy Izland önálló lett, vagy hogy megnyílt volna az első egyeteme). Itt a kétkezi munka megbecsült, fejlődő, tudáson alapuló szakma - és nem tartozik hozzá a szerhasználat és alkoholizmus sztereotípiája, mint otthon. Van egy dán, már-már öniróniába hajló szóbeszéd, aminek az a neve: Jante's law. Ez a "törvény" arról szól, hogy egy percre se gondold magad különbnek másnál. És alapvetően ez a szemlélet az összes skandináv országban, így itt is helyet kap: ha nem lehetsz jobb, nem lehetsz rosszabb se.
Ugye, milyen furcsa nekünk, akik általában élvezzük, ha valamiben a legjobbak vagyunk, és a személyiségünk kibontakozásának éljük ezt meg? Nos, hát itt nem így van. (Tyler Durden is megmondta: nem az eredményeid vagy.)
Érdekes látni egyébként, hogy mennyire aggódnak a migráns háttérrel rendelkező gyerekek továbbtanulásáért, munkavállalásáért is. Illetve azért, hogy attól tartanak, nem tudják nekik ugyanazokat az esélyeket megadni, mint az izlandiaknak. Pedig a migráns háttérrel rendelkező emberek munkanélküliségi rátája (egybe véve az első, ill. másodgenerációs migránsokat, és a most érkezőket is) is alig éri el a 9%-ot az OECD szerint. Ez a szám nálunk, szintúgy a kétszerese, s nekünk mégse a minden napi kommunikációnk része ez a téma.
Node, folytassuk.
A munkavállalók aránya országonként. Izland a nyertes!
Reméljük, kicsit szemléltetni tudtuk ebben a cikkben, hogy mennyire kimagaslóan nyertes! Hazavisszük a szemléletet, ígérjük! :)
De egy kérdés még mindig megválaszolatlan maradt? Mi az az oximoron? ;)
Lilla
0 megjegyzés: